Az ősz mindig a változást hozza magával. A fák lassan aranyba öltöznek, a reggelek hűvösek, s a nyári pezsgést felváltja egyfajta elcsendesedés. De miközben Soroksáron is lehullanak a levelek, a világban mintha nem jönne el a nyugalom ideje. A háború, amely immár több mint három éve dúl a szomszédunkban, Ukrajnában, továbbra sem ér véget. A világtérképet szemlélve további katonai konfliktusokat találhatunk, sajnálatos módon. Nap mint nap érkeznek a hírek a frontokról, és az ember akaratlanul is elgondolkodik: mikor lesz ennek vége? Meddig tart még ez a bizonytalanság, amelynek hullámai hozzánk is elérnek – akár az energiaárakban, akár a nemzetközi feszültségekben, akár a közösségeink mindennapi beszélgetéseinek hangulatában.
Ebben a forrongó világban Magyarország is új kihívások elé néz. Jövő tavasszal országgyűlési választások lesznek, és ismét dönteni fogunk arról, milyen irányt vegyen az ország – és vele együtt a mi szeretett kerületünk, Soroksár is. Bár egyelőre még nem igazán látni, kik fognak versenybe szállni a szavazópolgárok bizalmáért, milyen ígéretekkel próbálnak majd meggyőzni minket és milyen programokkal állnak majd elénk, választópolgárok elé, annyi biztos: Soroksárnak sem mindegy, ki képviseli majd az érdekeit a Parlamentben. Olyan emberre lesz szükség, aki valóban ismeri a helyiek problémáit, aki nemcsak kampányidőben jár ide – a legjobb talán, ha Soroksár „falain” belül lakik –, hanem akkor is, amikor csendesebbek a hónapok, és kevesebbet kattan a fényképezőgép.
A következő hónapok tehát nemcsak a lehulló falevelek, hanem a várakozás, a figyelem és a gondolkodás időszaka is lesz. Fontos, hogy mindenki tájékozódjon, és a szíve-lelke szerint döntsön majd. Az országos közbeszéd állapota az elmúlt időszakban hagy némi kivetnivalót maga után, de szerencsére a kerületi közéleti stílus kulturált, hála a lokálpatrióta vezetésnek. Soroksár jövője – akárcsak az országé – azon múlik, kiket bízunk meg azzal, hogy képviseljenek minket.
Szakszon Péter, elnök