Budapest belvárosa felől érkezve Soroksár határánál az utazónak jobbkéz felől, először a fák közül egy kis kápolna fedezhető fel. Az itt élők naponta találkoznak vele. De tudják-e, ismerik-e a kápolna hányattatott történetét? A svábok betelepítésével közel egy időben Esterházy Pál gróf suffraganeus és általános helynök engedélyével bizonyos Gerstenmajer Mihály soroksári lakos állította 1778-ban. A kis fakápolnát Szerdahelyi Gábor püspök úr az 1785 Canonica Visitacio alkalmával a Nepomuki Szent János kápolnával együtt lebontatta. A Szűz Mária képet a templomban helyeztette el. Ezt követően közel 100 évig egy vallási emlékhely állt a lebontott kápolna helyén. Idézet Schimpl József esperes plébános leveléből:

„Kimenve a helyszínre, találtam a szobrot a többi területhez képest egy középszerű dombra helyezve, a királyi úttól nagyjából 50 lépés távolságra, amelynek útját két fasor ékesíti, és a kúttá alakított bugyogó forrás sem hagy kívánnivalót maga után. Ezen kép alatt a következő bevésett felirat olvasható: Mária segíts meg a Soroksári Forrásnál Állíttatta Georg Mis és Franz Ecker, amely utalás a forrásra könnyen felkeltheti azt a babonás gondolatot, hogy a Boldogságos Szűz Mária képe csodálatos módon a forrásban vagy a mellett találtatott; legkevésbé származik innen. A szobor jobb oldalán Paolai Szent Ferenc képe látható.”

Ezen a helyen 1880 évben Ecker Mátyás saját ingatlanán egy kápolnát építtetett és 100 osztrák forint örök érvényű alapítványt tett a kápolna fenntartására. Ezután megkapta a Váci püspökség áldását. 1881-ben megkezdődött a Budapest-Szabadka Zimony-Belgrád vasút építése, ezzel a kápolna melletti forrás elapadt. Ecker Mátyás 1905-ben meghalt. Az építtető örököseinek egy részét a svábok kitelepítésekor bevagonírozták, és 1946-ban elüldözték Németországba. Az itt maradt rokonságtól a földeket tagosítás címén 1965-ben államosították. A kápolna sorsa az egyházi alapítványok államosítása miatt megpecsételődött. Az 1956-os forradalom alatt 1956. október 26-án a Pestre vonuló kiskunhalasi 37. lövészezred az ATRA gyár körüli csatában a kápolna tornyát eltalálta, a kápolna részben megsemmisült. A Dél-pesti Szennyvíztisztító tervezése, majd megépítése elbizonytalanította a kápolna sorsát. A kápolnát id. Zwick József vezetésével, anyagi támogatásával vallásos magánszemélyek ápolták. Végül a kezelői jogot a Pilisi Parkerdő Gazdaság Zrt. kapta. Mára jelentősen leromlott a kápolna állapota. A Magyar Kormány 2011. évben lehetővé tette az önkormányzatok részére különböző állami tulajdonú ingatlanok térítésmentes tulajdonban adását, köztük a kápolna területét is. Soroksár Képviselő-testülete 2013 februárjában döntött arról, hogy önkormányzati tulajdonba kéri a területén lévő elhanyagolt állapotú műemlék kápolnát, és vállalta annak örökség védelmi oltalmát. Több mint 10 év elteltével minden bürokratikus akadály elhárult és 2023 decemberében kormányhatározat született arról, hogy az önkormányzat megkaphatja a kápolnát. A sorozatos tulajdonosváltás után reméljük révbe ér a soroksári műemlékek között a kápolna is.

A Soroksári Dunáért és Soroksár Városfejlesztéséért Közalapítvány megtette az első lépést a fenntart ható műemlék ápolásához vezető úton. Megrendelt egy örökségvédelmi és vallásturisztikai tanulmány tervet, ami elkészült.

Továbbá, sikeresen megtaláltuk a kápolna eredeti harangját. Ma a Kelenvölgy, Szentháromság Plébánián „teljesíti szolgálatát”.

Köszönet illeti mindazon magán és hivatali személyek, civil szervezetek közreműködését, akik részt vettek a kápolna ügyének előmozdításában.

A Soroksári Dunáért és Soroksár Városfejlesztéséért Közalapítvány kéri a soroksári lakosok és a településen működő vállalkozások segítségét a kápolna felújításához, helyreállításához, hogy méltó tanúsága legyen történelmünknek.

Számlaszám: OTP Bank Nyrt. 11720018-20301303; a közlemény rovatba, kérem, írják be: Segítő Mária kápolna.

A kápolnáról készült tanulmányterv itt érhető el: Segítő Mária kápolna-tanulmányterv digitális anyag.rar

Egresi Antal

Soroksári Dunáért és Soroksár Városfejlesztéséért Közalapítvány kuratórium elnöke

Konfucius mondta egyszer: „Tanulmányozd a múl tat, ha ki akarod kutatni a jövőt.” Mindig érdekelt a múlt, a történelem. Korán el kezdtem gyűjteni a régi tárgyakat. Először a nagyszülőknél fellelhető régi használati tárgyakat, dokumentumokat kezdtem felkutatni, megismerni. A tárgyak, dokumentumok, tulajdonosai visszaemlékezéseikben gyakran családi, történelmi eseményeket elevenítettek fel, melyeket hordozható magnó segítségével rögzítettem. Emlékszem az első hangfelvételeim a nagyapák első világháborús eseményeiről szóltak. Későbbiekben nagymamáinkkal és szüleinkkel is készítettem interjút. Sajnos nagyszüleink, szüleink már nincsenek közöttünk, de jól eső érzés mindig vissza hallgatni hangjukat, történeteiket. Ez a gyűjtési kedv különböző okok miatt rövid időre megakadt. Közben Budáról Soroksárra költöztünk. A soroksári emberek közvetlenek, barátkozóak, közlékenynek bizonyultak beszélgetéseink alkalmával. Szerettek mesélni a múltról. Ezért újra elővettem a magnót és feleségemmel hangfelvételeket készítettünk több tősgyökeres, sokat megélt soroksári lakóval. Elmesélték a II. világháborús eseményeket, az életkörülményeiket, hogy melyik házban volt az elsősegélynyújtási hely, hol volt hadparancsnokság, a pékség vagy takarmány és állatvásár. Feleségem „Soroksár Újtelep Anno” és a „Vargatelep 1945 előtt és után” című írásaiban írta le a hanganyagot. A település történetén kívül az interjút adó személy magán és közösségi életéről is készültek hangfelvételek. Sok ismert lakóval készítettünk interjút, mint Krakovszki Tibor bokszedzővel, Nagy Jánosné Krisztinka nénivel, ő volt az a mindig kedves, mosolygós, tojást, virágot árusító néni a Vörösmarty téri (Pacsirta) piacon. Még több kedves ismerősünket, barátunkat szólaltattuk meg. Sajnos a legtöbbjük már nem él, ezért az elmondott történések már az egyetemes soroksári történelem részeivé válhatnak, ha azokat megőrizzük! Mindannyiukra nagy szeretettel és hálával gondolok. Örülök, hogy van egy Facebook csoport amelyben rendszeresen megjelennek Soroksárról régi képek, írások. Tenni szeretnék azért, hogy Soroksár hozzon létre egy helyi értéktárat, ahol tárgyi emlékek hanganyagok kerülnének megőrzésre. Kirándulásaim során tapasztaltam, hogy már több településen van már ilyen gyűjtemény, helyi értéktár a „történetünk emlékeink” név vel. Amennyiben sikerülne egy ilyen helyi értéktárat létrehozni a nálam található anyagot felajánlom és átadom közösségi megőrzésre.

Mikó Imre

Egy település sok szempontból lehet családbarát. Ilyen szempont a megfelelő számú és minőségű játszó terek megléte. Az elmúlt időszakban Soroksáron kiemelt figyelemben részesültek a legkisebbek kedvenc szabadidős helyszínei. Átadásra került több, a mai kor követelményeinek megfelelő, modern, biztonságos játszótér a kerületben, elég csak a Millenniumtelepen vagy a Péterimajorban lévő játszóterekre gondolni. Nem véletlenül történnek ezek a fejlesztések, ugyanis az igény jelentős, nagy építkezések zajlottak/zajlanak Soroksáron, többek közt a Szitás utca környékén a Virágvölgy lakóparkban, ahova szép számmal költöztek/költöznek fiatal családosok. Az új beköltözők gondolatait – mint minden soroksáriét – meg kell hallgatni, és minél élhetőbb, gyermekbarátabb környezetet kell kialakítani. A Virágvölgy lakóparkban élők többségével kapcsolatba kerültem az utóbbi időben, sikerült felmérnem az elképzeléseket, úgyis mint az Oktatási, Közművelődési, Ifjúsági és Sport Bizottság külsős bizottsági tagja. Nagy volt az öröm, amikor tavaly év végén átadta az önkormányzat a Taling utca - Szitás utca - Gyáli-patak által határolt területen az új játszóteret. Külön üdvözlendő, hogy egy mini futballpálya is helyet kapott, így a legkisebbektől a nagyobbakig mindenki megtalálhatja a szórakozási, kikapcsolódási lehetőséget. Amíg a gyermekek a játszótéren, a szülők a szomszédos, néhány éve épített kültéri kondiparkban mozoghatnak. A Taling-patak sokunk gyermekkorának meghatározó helyszíne, jó látni, hogy fejlődik a környék. Ezek a fejlesztések alátámasztják azt a meglátásom, miszerint Soroksár Önkormányzata fontosnak tartja, hogy a lehető legjobb körülményeket biztosítsa a fiatal családosoknak. Ezt a szemléletet csak támogatni lehet. A magam részéről szívesen részt veszek ebben a közös munkában a jövőben is.

Herling Erik